7 brutális tény, amit mindenkinek tudni kellene, mielőtt megházasodik

Amikor házasságra készülünk, tele vagyunk álmokkal, tervekkel, reményekkel. És persze tudjuk, hogy a házasság nem egy sétagalopp, lesznek nehézségek, de meggyőződésünk, hogy mi ketten együtt minden akadályt legyőzünk. Pedig van néhány brutális tény, amivel érdemes szembenézni, még akkor is, ha most tíz centivel a föld felett lebegünk a szerelemtől.

1. A szerelem rózsaszín időszaka előbb-utóbb elmúlik

Persze, lehet, hogy ezt elméletben tudod, de olyan nehéz elhinni, hogy az a hatalmas, őszinte és mély lángolás, amit a párod iránt érzel, egyszer csak el fog múlni. Igazából nem is akarjuk elhinni, hogy ez velünk is megeshet. Másokkal igen, hiszen ők nem olyan szerencsések mint én. Én megtaláltam az Igazit, és ez nagy érzés most már életünk végéig ki fog tartani. Nagyon örülök, ha ezt most így érzed, hiszen ez csodálatos dolog. De azért nem árt, ha az agyad egy kis hátsó zugába elrejted ezt az infót: a szerelmi hormonkoktél hatása általában 2 éven belül lecseng. Elmúlik az eufória, a lelkesedés, a lángolás, és marad a kijózanító valóság. Egy napon ráébredsz, hogy az a lánglelkű, lángeszű férfi, akihez hozzámentél, valójában egy tök átlagos srác a szomszédból, és igazából már nem is érted, hogy miért voltál annyira oda érte.

Mielőtt azzal kezdenéd vádolni, hogy becsapott, fontos tudnod, hogy nem ő csapott be, hanem te (az agyad) csaptad be magadat. A szerelem első időszakában a tökéletes társ iránti összes vágyunkat rávetítjük a másikra. Ahogy múlik az idő, csökken az eufóriát okozó hormonok mennyisége, a vágykép mögül elő fog bukkanni a társuk igazi arca. Jó esetben ez az igazi ember is szerethető, és erre a realisztikus alapra tovább építkezhetünk.

 

2. Néha egyáltalán nem találjuk majd vonzónak a társunkat

Nagyon sokan összekeverik a vágyat a szerelemmel. Ha elmúlik a vágy, jöhet a szakítás, hiszen ez azt jelenti, hogy már nem vagyok szerelmes beléd. Az évek előrehaladtával a vágy a legtöbb kapcsolatban csökken, tartaléklángon ég tovább. De ez nem jelenti azt, hogy ki kell kukázni a kapcsolatot! Persze, ijesztő a jelenség, de sokat lehet tenni azért, hogy fenntartsuk az egymás iránti vonzalmunkat.

3. A házasság nem végcél, hanem egy új utazás kezdete

Amikor megházasodunk, azt gondoljuk, hogy átszakítottuk a célszalagot, és ettől kezdve kézen fogva sétálunk majd az alkonyatban a tengerparton. Valójában a célba érkezés helyett egy újabb hosszú útra indulunk, ami nem feltétlenül a tengerparton vezet. Néha nagyon is nagy viharba kerülünk, tüskék fognak megsebezni, szél fogja cibálni a ruhánkat, és még az is lehet, hogy egy irdatlan mély gödörben találjuk magunkat, és fogalmunk se lesz, hogy hol a fenében kóborol a házastársunk.

A házasságot felfoghatjuk akár a legkeményebb önismereti munkának is. A párunk egészen biztosan meg fogja találni a leggyengébb pontjainkat, rá fog világítani a hibás viselkedésmódjainkra. Ha elég bátrak vagyunk ezzel szembenézni, akár még örülhetünk is, hiszen terápia nélkül ingyen juthatunk személyiségfejlődéshez.

 

4. A házasság megtartása ugyan munka, de egyes részeit lehet élvezni is

Biztosan te is hallottad már házassági tanácsadóktól, hogy a házasságon épp úgy munkálkodni kell mint a kerteden. Érdemes ápolni a kapcsolatot a pároddal, beszélgetni, vitázni, munkamegosztást készíteni, és persze néha nem árt csak úgy élvezni az életet.

Igen, időt, energiát kell bele fektetni. Például a párodat akkor is érdemes meghallgatni, amikor már tök hulla vagy, és csak beesnél az ágyba. De az a jó az egészben, hogy ez a befektetett energia, ha jól csináljátok, busásan megtérül. Lesz valaki melletted, amikor nagyon szomorú esetleg beteg vagy, kapsz majd forró teát, és jó lesz valakivel összebújni a hideg éjszakákon. És lesz kivel utazni, nyaralni, ünnepelni.

 

5. A gyerekek megszületése komoly stresszt hoz majd az életetekbe

Mindannyian tudjuk, hogy gyereket nevelni csodálatos, és végtelenül fárasztó tevékenység is egyben. Nem árt rá előre felkészülni lélekben, hogy a baba megszületése nem csupán rózsaszín illatfelhőt fog jelenteni, hanem kakis pelenkákat, néhány évig tartó alvásmegvonást, elkeserítő és végeláthatatlannak tűnő gyereksírást, néha teljes kétségbeesést és halálos kimerültséget. Ezt pedig a házasságunk is megszenvedi, hiszen jóval kevesebb idő jut majd egymásra, és könnyen lehet, hogy egyik vagy másik fél elhagyatva érzi magát. Párkapcsolati coachként és mediátorként rengeteg küszködő párral találkozom, és rendkívül nagy százalékuk arról számol be, hogy a házasságuk az első gyerek születése után kezdett el romlani.

Éppen ezért nagyon fontosnak tartom, hogy az első gyereküket váró szülők készüljenek lelkileg és gyakorlatilag is erre az időszakra: keressenek nagyszülői vagy bébiszitteri segítséget, hogy legyen idejük, lehetőségük pihenni, feltöltődni, és egymással is foglalkozni. Ha a házastársi kapcsolatot nem táplálják ebben az időszakban, nem lesz honnan meríteni a nagyon-nagyon elkeserítő és nehéz helyzetekben.

 

6. Nincs jó házasság megfelelő kommunikáció nélkül

Az őszinte és nyílt kommunikáció a legfontosabb kulcsa a jó házasságnak. Meg kell tanulni, hogyan fejezzük ki az érzéseinket, a haragunkat, hogyan mondjuk el a kéréseinket a lehető legkonstruktívabb módon. Ez sajnos sokszor egyáltalán nem könnyű, mert nem ebben nevelődtünk. A nehéz, feszült pillanatokban önkéntelenül is az otthonról hozott káros eszközeinket használjuk: felcsattanunk, kiabálunk, követelőzünk. Éppen ezért nagyon fontos lenne akár már a házasságkötés előtt megtanulni erőszakmentesen kommunikálni.

 

7. A házasságod nem fog boldoggá tenni

Nagyon sokan abban a várakozásban élnek, hogy a házasság fogja boldoggá tenni őket, mert végre megtalálják azt az embert, aki kiegészíti és boldoggá teszi őket. Nincs az ez ember a földön, aki minden kívánságot tökéletesen tudja teljesíteni. És nincs az az ember a földön, akinek ez a feladata lenne. Ha ezekkel az elvárásokkal házasodunk, olyan terhet teszünk a társunk vállára, aki ennek soha nem lesz képes megfelelni, mi pedig örökké elégedetlenek leszünk.

A boldogságunk kizárólag a saját felelősségünk, nem varrhatjuk ezt másnak a nyakába. Ha én nem tudok felelősséget vállalni és tenni a saját jóllétemért, akkor még kisgyerek szerepben vagyok, aki a szülőjétől várja el, hogy boldogítsa. Ez pedig nem túl jó alap egy házassághoz.

Nézd meg, hogyan tudok segíteni neked!