Amikor egy érzelmileg fontos kapcsolatunk véget ér, az épp olyan gyászreakciót vált ki belőlünk, mint egy haláleset. Valami végérvényesen véget ért, vissza nem hozható. Egyedül maradtunk a "nem vagyok elég jó" kínzó gondolatával, és kénytelenek vagyunk újra tervezni a jövőnket. Van azonban néhány hatékony eszköz, ami segíthet a túlélésben és a felépülésben.

1. Hagyj időt a gyászra!

A barátok ilyenkor gyakran arra biztatnak, hogy "Ne törődj vele! Lépj túl rajta!", esetleg "Keress minél hamarabb valaki mást!". Ez egyrészt nem megy ilyen könnyen, mert a legtöbb kapcsolatát gyászoló ember nem képes "túllépni"  a fájdalmán. És ez így is van rendjén. Ideje van a gyásznak, és nagyon is szükségünk van arra, hogy újra és újra elsirassuk az álmainkat, emlékeinket, vagy éppen dühöngjünk azon, hogy "az a szemét hogy tehette ezt velem!". A léleknek idő kell! Nem a gyengeség, hanem a lelki egészség jele, ha még hetek vagy hónapok múlva is az exemet siratom.

2. Írj naplót!

Nagyon sokat segíthet, ha elkezdesz naplót vezetni arról, hogy min mész keresztül. A gyász időszakára jellemző a hullámzó kedélyállapot: vannak jobb, derűlátóbb időszakok, amikor már azt gondolod, hogy sikerült túllépned ezen az egészen, aztán elég egy pici kudarc, és ismét térdig jársz a fájdalomban. Ilyenkor sokat segíthet, ha fellapozod a derűsebb időszakban írt naplót, és megerősíthet az, hogy voltál és leszel is még jobban.

A naplóírás óriási haszna, hogy lehetőséged van az érzelmek kiírására. Nem baj, ha újra meg újra ugyanazt írod. Hasznos lehet az is, ha lejegyzed, hogy mi segít túlélni egy-egy napot, mi okozott aznap - ha csak egy pici időre is - örömöt.

3. Engedd el - szimbolikusan!

Ahogy egy halálesetnél fontos lélektani szerepe van a temetésnek, a szakításnál is alkalmazhatunk szimbolikus elengedési folyamatot. A tudatos, szimbolikus elengedés lehet egy búcsúlevél írása, amelyben leírod, hogy mi mindent köszönhetsz az exednek, miért vagy hálás neki. De írd le azt is, hogy mi volt rossz, mi fájt, és köszönj el tőle! Ha van rá erőd, kedved, kívánj neki minden jót, boldogságot! És aztán ezt a levelet még véletlenül se küldd el neki! Úsztasd le a Dunán, égesd el, készíts belőle papírrepülőt! Bármit tehetsz vele, csak engedd útjára a levelet azzal a gondolattal, hogy most elengedted őt. Nem biztos, hogy ettől hirtelen jobb lesz, lehet, hogy az elköszönés csak lassan fejti ki a hatását.

4. Engedd ki a feszültséget!

A gyász folyamatának természetes része a harag. Haragszol a világra, az exedre, arra a bizonyos harmadikra. Néha mindenkire. Érdemes ezt a feszültséget mozgásba, aktív tevékenységbe átfordítani. Lehet futni, küzdősportra járni, edzőterembe menni. A rendszeres mozgás jótékony hatása az is, hogy csökkenti az esélyét annak, hogy tényleg depresszióssá válj. Vannak, akiknek valamiféle kreatív tevékenység segít: főzés, varrás, regényírás, festés, rajzolás. Érdemes több dogot is kipróbálni.

5. Foglald le magad!

Egy párkapcsolat megszakadásával hirtelen rengeteg szabadidőd lesz. Érdemes ezt tudatosan kihasználni, és minden erődet megfeszítve tudatos tervezéssel kitölteni programokkal. Találkozz a barátaiddal, a családoddal, csináljatok együtt programokat! Így nagyobb az esélye annak, hogy nem gondolod meg magad, és nem maradsz inkább otthon. Ez az időszak remek lehetőség arra is, hogy végre megvalósítsd a bakancslistás álmaidat. Utazz, túrázz, tanulj nyelveket, egy új táncot! Kipróbálhatsz egy új hobbit, amire eddig soha nem volt időd. Esetleg elvégezhetsz egy tanfolyamot, amit mindig is szerettél volna. A lényeg: mozdulj ki otthonról, menj emberek közé!

A gyászhoz, a felépüléshez gyakran hónapokra, néha akár egy évre is szükség van. Ha azonban évek óta siratod az egykori párodat, képtelen vagy új társat találni, akkor elakadtál valahol a gyászfolyamatban. Ebben az esetben viszont érdemes segítő szakemberhez fordulni, és ránézni, miért nem tudsz továbblépni.

Ha segítségre van szükséged, nézd meg, hogyan segíthetek neked!

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is, hátha nekik is segítenek ezek a tippek!