Ne aggódj! Nem azt fogom ecsetelni, hogy engedj, legyél megértő, alázatos kezes bárány! Persze azt se, hogy következetesen verd át a másikon az akaratodat. Létezik azonban néhány alapelv, amit érdemes megfontolni, amikor egy olyan kapcsolatban élsz, ami tele van megoldhatatlannak látszó vitával.

Vannak emberek, akik évekig eléldegélnek egy pocsék párkapcsolatban, mert képtelenek kilépni belőle. A környezetük kétségbeesve nézi a kínlódásukat, és nem értik, hogy az illető miért nem szakít vagy válik el, hisz a vak is látja, hogy ez a kapcsolat nem lesz jobb.

Klasszikus az a felállás, amikor a nő többet szeretne beszélgetni a párjával, aki viszont mindent elkövet, hogy kimeneküljön ebből a helyzetből. Vagy némán hallgat, és azt állítja: „nem tudok mit mondani”, vagy inkább későn jár haza, hogy elkerülje a fenti helyzetből fakadó vitákat.

 A jó párkapcsolat tulajdonképpen nem egy magától értetődő jelenség. Igazából néha azon csodálkozom, hogy még vannak viszonylag normálisan működő párkapcsolatok. Szinte törvényszerű, hogy a párkapcsolatban felmerülő problémák komoly gondokhoz vezetnek. Ez persze nem jelenti azt, hogy hagyjuk a fenébe a társkeresést, és vonuljunk zárdába!

Ha egy pár tagjai hazudnak egymásnak a pénzügyeikkel kapcsolatban, akkor nem csalták ugyan meg egymást szexuális értelemben, de a közöttük lévő bizalmi viszony épp úgy csorbát szenved, mintha valamelyik fél félrelépett volna.

A társkeresők többsége egyáltalán nincs tisztában azzal, hogy a pártalálásának legfőbb akadálya önmaga. És most nem arra gondolok, hogy kövérek, butácskák vagy csúnyák lennének, hanem arra, hogy a szerelemről, társkeresésről olyan negatív hiedelmek élnek a fejükben, amelyekről nem is tudnak.

Nagyon sok rendes, valóban igyekvő, rendszeresen randizó társkeresővel találkoztam már, akik sok évnyi próbálkozás után mégis egy helyben toporognak, és úgy érzik, fényévekre vannak attól, hogy társat találjanak. Mi a baj velük?

Van néhány dolog, amit jó lett volna, ha már a suliban megtanítanak nekem, mert akkor egy csomó zsákutcától, tévedéstől csalódástól megkímélhettek volna. De sajnos nem volt tananyag sem a konfliktuskezelés, sem az érzelmi intelligencia fejlesztése, de még a pénzügyi ismeretek sem. Ma sem az.

Sokan sóhajtoznak, hogy szeretnének nagyobb önbizalmat, és az igyekezetük ennyiben ki is merül. Ez a bejegyzés azoknak szól, akik ennél tovább akarnak lépni, és valóban elköteleződtek amellett, hogy tenni is fognak azért, hogy magasabb önbecsüléssel rendelkezzenek.

Sokan nagyon nehezen szánják rá magukat arra, hogy online társkeresőkön próbáljanak szerencsét. Aztán ha meg is próbálják, néhány esetlen randi után csalódottan fordítanak hátat az online társkeresőknek. Pedig kár az egyik legfontosabb társkeresőtípust kilőni azért, mert nem vagyunk képesek rendeltetésszerűen használni.