Itt hibázol, amikor az Igazit keresed
A társkeresők nagy része az Igazit keresi. A társ legyen kedves, aranyos (cuki), megértő, magas, jóképű, jól öltözött, jómódú, intelligens, humoros, és ha lehet, legyen egy fehér lova. A lista - a lovat kivéve - nem tűnik teljesíthetetlennek, mégis társkeresők ezrei szomorkodnak, mert nem találják a párjukat. Mi lehet a hiba?
Nem azzal van a baj, hogy az Igazi nem létezik. Egyetértek Popper Péterrel, aki azt mondta, hogy életünk során öt-hat olyan emberrel is találkozhatunk, akivel boldogan tudunk élni. A legtöbb társkereső esetében abban látom a hibát, hogy nem tesznek semmit az ügy érdekében, vagy éppen irreális elvárásokat támasztanak a jelöltekkel szemben.
1. Csak vársz, hogy rád találjon a szerelem
Aki ebben a mítoszban hisz, arra vágyik, hogy egyszer csak belebotlik az Igaziba valahol a lakása és a munkahelye között. Lássuk be, ez nem lehetetlen, de felettébb kicsi az esélye. Aki ebben a mítoszban hisz, a tündérmesék világába vágyik, a hollywoodi csodára, ahol a férfi és a nő véletlenül egymásba botlik az utcán, rögtön kipattan köztük a szikra, és tudják, hogy őket egymásnak teremtette az ég. A valóságban ez nem így szokott történni, vagy ha mégis, nem ismerjük fel a pillanatot, mert nem szól romantikus zene. Ebben a mítoszban az a legpusztítóbb, hogy egyáltalán nem késztet cselekvésre, és nem kíván semmiféle felelősségvállalást azért, hogy megtaláljuk a társunkat.
2. A szikrát várod
Sokan továbblépnek ezen, megértik, hogy tenniük is kell azért, hogy társat találjanak. Feljelentkeznek randioldalakra, rendezvényekre járnak, és itt várják tovább a csodát. A szikrát, a nagy pillanatot, amikor első látásra beleszeretnek a Hercegükbe. Lássuk be, ez is ritkán következik be két vadidegen, a randiszituációban gyakran szorongó ember között. Persze, megeshet, nem kizárt, de nem túl gyakori. Ezek a társkeresők egyre kétségbeesettebben randiznak, majd a végén csalódottan feladják az egészet, mert valamiféle csodás találkozásra várnak, ami nem történik meg. Pedig a vonzódás kialakulásához gyakran több találkozó kell. Meg kell ismerni a másikat, megnyílni, közel engedni, megmutatni magunkat, kíváncsinak lenni a másikra. Fárasztó, néha idegen érzés megismerni a másikat, belehelyezkedni a világába. A romantikus filmek alapján nem ezt várjuk. Pedig úgy tűnik, hogy ez az út vezet el oda, hogy lassanként megkedveljünk, megszeressünk egy korábban még vadidegen embert. Bizony szükség van a második, sőt sokszor a harmadik, negyedik pillantásra is, mire fellobban az a bizonyos szikra.
3. Túl nagy elvárásaid vannak
Sokan úgy érkeznek hozzám, hogy van egy több oldalas listájuk arról, hogy milyen legyen az Igazi. Egészen pontosan elképzelték, és ezt a típust keresik. Nincs ezzel semmi baj, lehet, hogy van, akinek bejön, de a tapasztalataim inkább azt mutatják, hogy érdemes öt-tíz pontba sűríteni az elvárásainkat, mert úgy nagyobb hatékonysággal fogunk társat találni. Nagyon gyakori hiba, hogy a társkeresők leragadnak a külsőségeknél: legyen magas, jóképű, jól öltözött, legyen lakása, kocsija. Ha valaki első pillantásra nem megy át a "jóképűség-szűrőn", az mehet a levesbe. Pedig ha őszintén magukba néznének, láthatnák, hogy az előző kapcsolataikban sem volt egy Adonisz a pasi, és mégis mennyire szerelmesek voltak. Ha pedig még őszintébbek lennének magukhoz, akkor felmérhetnék azt is, hogy ők sem tökéletesek.
4. Csak a Tökéletes az Igazi
Ha átment a pasi a szűrőn, akkor akkor jöhet a belső tulajdonságok méricskélése. Ilyenkor jönnek a következő mondatok: "kár, hogy a Ferit és a Pistát nem lehet összegyúrni, mert a kettőjük közös tulajdonságai kitennének egy tökéletes pasit." Csakhogy ez megint nem így működik. Van a Feri meg a Pista, két hús-vér férfi előnyös, vonzó és kevésbé vonzó tulajdonságokkal. A kérdés itt az, hogy kell-e a másik úgy, ahogy van. El tudod-e fogadni, hogy a másik nem tökéletes? El tudod-e fogadni, hogy csomagban kapjuk a másikat, és minden csomagban lesznek olyan dolgok, amelyek nincsenek az ínyünkre. Sőt, a vonzó tulajdonságok másik oldala néha nagyon bosszantóvá tud válni. Tegyük fel, hogy beleszeretsz egy nyugodt, kiegyensúlyozott pasiba, aki a légynek sem bír ártani. Békés, nyugis életed lesz mellette, de egy idő után lehet, hogy elkezdesz unatkozni, vagy bosszant, hogy nem lehet vele egy jót veszekedni, mert kerüli a konfliktust. Sőt, ha összeveszel a bolti eladóval, nem fog melletted kiállni, sőt elnézést kér majd a nevedben. Vagyis a vonzó tulajdonságának (nyugodt, békés), meglesz a hátulütője (unalmas, konfliktuskerülő). A kérdés, hogy együtt tudsz-e élni ezzel így, vagy harcosan nekiállsz megváltoztatni a pasit? (Ilyenkor szokott jönni a zsarolás: "ha szeretsz, megváltozol a kedvemért".) A legtöbb esetben a pasi nem a változást fogja választani, hanem lelép, és te ismét csak ott találod magad a startmezőn, mert a tökéletes Igazit hajszoltad, és nem érted be a hús-vér valósággal.
Hogy mi ebből a tanulság?
- A társkeresés épp olyan munka, mintha állást keresnél. Bele kell tenni az időt és energiát, nem elég csak várni.
- A szikra gyakran csak a második, harmadik, negyedik pillantásra pattan ki, mert az intimitás, vonzódás kialakulása időigényes.
- Az elvárásokat érdemes a realitásokhoz közelíteni, és a listát 5-10 tételesre szűkíteni.
- A Tökéletes Igazi nem létezik! Próbáld azt felmérni, hogy a választottad kevésbé vonzó tulajdonságaival együtt tudsz-e élni!