Bár a személyiségünk szerkezete adott, és nehezen változtatható, a házasságkutatók megfigyeltek néhány személyiségvonást, amely változtatható, és komolyan befolyásolja a párkapcsolatunk alakulását.

Önbizalom

Nem lehet eleget szajkózni: erős önbecsülés nélkül nem lehet jó párkapcsolatot kiépíteni. Ha nem hiszem el magamról, hogy értékes, szerethető ember vagyok, aki megérdemli, hogy legyen egy szerető társa, akkor arra fogom használni a partneremet, hogy tőle szerezzem be az elismerést. Ez pedig súlyosan megterheli a kapcsolatot. Éppen ezért az önbizalom fejlesztése az elsődleges feladat, ha boldog párkapcsolatot akarsz. Erről itt olvashatsz bővebben.

Önérvényesítés

Az önérvényesítés képessége azt jelenti, hogy tisztában vagy a saját vágyaiddal, és azokat képes vagy megfogalmazni, sőt hangosan, kérés formájában eljuttatni a címzetthez. Mindezt úgy, hogy nem tűnsz követelőzőnek. Ez sok nő számára nehéz, mert vagy nem képes kérni, és inkább magára vállal minden feladatot, vagy ebbe belefáradva nyűgösködve, kiabálva, erőszakosan fogalmazza meg a vágyait, mire a párja csak legyint: „Ja, már megint hisztizik.” A kettő között létezik arany középút, meg lehet tanulni, hogyan érvényesítsük az akaratunkat úgy, hogy ne tűnjünk hisztis sárkánynak. Erről itt olvashatsz.

Ráadásul az önérvényesítés és az önbizalom egymást kölcsönösen erősíti. Ha képes vagyok kiállni az érdekeimért, növekedni fog az önbizalmam. És minél nagyobb az önbizalmam, annál valószínűbb, hogy kiállok az érdekeimért.

Mellőzés

A mellőzés azt jelenti, hogy nem vagyunk képesek kezelni a problémáinkat, inkább a szőnyeg alá söpörjük a konfliktusokat, mert attól tartunk, egy vita veszélyezteti a kapcsolatunkat. Ezért inkább hallgatunk, nyelünk, és apró szurkálódásokkal gyilkoljuk egymást. Ezek azok a veszekedések, amelyek nem arról szólnak, amiről beszélünk. Lásd itt!

Talán mondanom sem kell, hogy a konfliktusok mellőzése nem a kapcsolat tartósságát erősíti.

Partnerdominancia

A partnerdominancia azt jelenti, hogy a felek mennyire élik meg ellenőrzőnek, dominánsnak a partnerüket (nem azt, hogy a partner ténylegesen az-e!) Egyáltalán nem biztos, hogy akit a társa dominánsnak él meg, az valóban az is, hiszen egy magabiztos viselkedést egy önbizalomhiányos ember túl erősnek, határozottnak érezhet, és ez ijesztő lehet számára. És tegyük hozzá, ahhoz, hogy valaki dominánssá váljon, szükséges egy könnyen alárendelődő, határozatlan, döntésképtelen partner is. Így aztán a gyengébb fél a saját hiányosságait máris áttolhatja arra a félre, aki meghozza kettőjük helyett a döntéseket. Sajnos a mellőzés és a partnerdominancia is egymást erősíti. Minél inkább szőnyeg alá söpri egy pár a konfliktusait, annál valószínűbb, hogy az egyik fél túlkontrollálónak fogja érezni a másikat.

Szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy ezek a tulajdonságok könnyen változtathatók, érdemes tanulni ezeket a készségeket. Lehet, hogy olcsóbb elmenni egy konfliktuskezelési tréningre, mint kifizetni a válóperes ügyvédet.

Ha egyéni segítségre van szükséged, itt találsz infókat.